Mostanság egyre több faiskola, egyházi kert, magánember kezd el olyan régi gyümölcsfajták szaporításával foglalkozni, mint a bőralma, a batul vagy a ponyik.

Talán az első mozgalmakról pár éve hallhattunk, mikor több magyarországi településen kezdtek el ültetni ritka gyümölcsfákat (pl.: Szomolyai fekete cseresznye vagy a Gönc vidéki sárgabarack) Zala és Vas megyei civilek felhívására. Most a Bükk-vidéken zajlanak törekvések, annak érdekében, hogy a régmúlt jó dolgai újra felelevenedjenek.

Fotó: bnpi.hu

Az évek során sikerült olyan szőlőhegyekre, templomkertekre, hajdani uradalmi birtokok gyümölcsöseire vagy erdészlakok egykori kertjeire bukkanni, ahol még élnek ősi fajtájú gyümölcsfák.

A történelmi fajták szaporítása 4 éve elkezdődött, több mint 30 fafajtából.

A csemeték egyik része visszakerül a származási helyére, másik része az örökbeadási program részeként kastélyparkokba, árvaházakba, múzeumkertekbe, iskolaudvarokba vagy a felnevelésüket önként vállaló magánszemélyekhez kerül. A nemzeti park tájrehabilitációs programjának köszönhetően, a fennmaradó csemetéknek újra élesztett szőlőhegyek gyümölcsösei adnak otthont. –írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.

A nemzeti park a térségben fennmaradt egykori uradalmi gyümölcsösöket is próbálja újra talpra állítani.

A kácsi Békaháza nevezetű gyümölcsös, amely egykoron Halasy József (1860-1944), Borsod-Gömör-Kishont vármegyei főispán birtokához tartozott. A 3 hektáros területen több száz gyümölcsfa lehetett egykoron, ami sajnos napjainkban 100 alá csökkent. A XVIII. században szervita rend által épített mónosbéli templom alatt régi almafajtákból álló kertet fedeztek fel.

Fotó: bnpi.hu – Borsodszentgyörgy

Az ősi jonatán fajtával beültetett borsodszentgyörgyi palinai almáskert a vidék kulcsfontosságú génmegőrző kertjévé válhat, ha sikerül az 1-2 fajtából álló gyümölcsöst megannyi csemetével pótolni. Annak ellenére, hogy nem a nemzeti park kezelésében áll az arlói almáskert, mégis fontos génőrző gyümölcsös. A területen fellelhető almafajták jól tűrik a hűvös, hegyvidéki éghajlatot. Valószínűsíthető, hogy 80-100 évvel ezelőtt telepíthették ide őket.

Fotó: bnpi.hu – Lator puszta

Lator-pusztán számos történelmi almafajta megterem, ilyen a sóvári, fontos alma, kormos alma, Simonffy piros, Török Bálint alma vagy az aranypármen.

A Bükk-hegység vidékén található kertekből, szőlőhegyekről folyamatosan gyűjtik az ősi gyümölcsfajtákat, mentik az öreg fákat és kerteket, illetve újabb és újabb területeket próbálnak beültetni a régi fajták oltványaival a nemzeti park emberei.

A munkákban önkéntesek is aktív részt vállalnak.

A Bükki Nemzeti Park várja az információkat régi fajták lelőhelyeiről vagy eddig ismeretlen feldolgozási módokról. Végezetül, jó tudni, hogy ezek a páratlan szépségű helyek mind természetvédelmi területek!

Forrás: sokszinuvidek.hu