Az élőhelyek fejlesztését és rekonstruálását, az eltűnőben lévő külterjes legeltetés feltételeinek megteremtését és az ökoturizmust is szolgálja a Mura mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BFNPI) által 470 millió forintos támogatásból indított program.

A Mura mente komplex élőhelyfejlesztése és gazdálkodási centrum kialakítása címet viselő projektről pénteken Letenyén tartott sajtótájékoztatón Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: a folyópart közelében gazdálkodási központot alakítanak ki, ahová mintegy 250 szürkemarhát telepítenek.

A projekt keretében 250 hektáron tervezik az egykori legelők megtisztítását, majd a külterjes állattartás révén, a terület újbóli használatba vételét - tette hozzá. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a korábbi hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelemre, az országszerte működő tíz nemzeti park igazgatóság 93 projektet valósított meg és mintegy 100 ezer hektáron javították az élőhelyek állapotát.

Fotó: Kovács Zoltán

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: A jelenlegi uniós ciklusban, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében  további 37,4 milliárd forintot használhatnak fel a nemzeti park igazgatóságok, ami újabb 100 ezer hektáros terület helyreállítását szolgálja.

Összegezve megállapította: más forrásokat is beszámítva együttesen mintegy 60 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi célokra 2020-ig a nemzeti park igazgatóságaink, így a kezelésükben összesen csaknem 300 ezer hektár védett állami terület a két uniós ciklus idején csaknem kétharmada kerül ismét természetközeli állapotba. A további uniós programok többek között a természetvédelmi bemutatást szolgáló ökoturisztikai bemutatóhelyek és  látogatóközpontok kialakítását szolgálják.

Fotó: Kovács Zoltán

Rácz András kitért arra, hogy a 38 milliárdos KEHOP/VEKOP-keretnek hozzávetőlegesen 60 százalékát fordítják élőhely-rehabilitációra. Magyarország teljes területének közel harmada  ugyanis természetközeli állapotban maradt fenn - amely európai összehasonlításban is kiemelkedő arány! –, de a szétaprózott területek megóvása állandó, folyamatos beavatkozást igényel – jelezte a helyettes államtitkár.

A KEHOP/VEKOP-források mintegy 13 százalékát területkezelésre fordítják, amelynek része a mintegy 14 ezres létszámú őshonos haszonállat-állomány - szürkemarhák, bivalyok, juhok - tartási feltételeinek biztosítása. A források mintegy tíz százalékát ökoturizmusra, látogatóhelyek, tanösvények kialakítására szánják - tavaly már közel 1,6 millióan váltottak jegyet a nemzeti parkok több mint 300 látogatóhelyén -, az élettelen természeti értékek, mint a barlangok megóvására pedig a források hat százaléka jut - ismertette Rácz András.

Fotó: Kovács Zoltán

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa elmondta: a Mura térségének projektjei között az ez első jelentős program.

A gazdaságfejlesztésre és turisztikai célok megvalósítására elfogadott Mura program az itt élők megtartását, egzisztenciájuk megteremtését vagy megőrzését, erősítését célozza. Szeretnék elérni, hogy a térségben a növénytermesztés és az állattartás felfuttatásával megteremtsék a magas szintű élelmiszeripari feldolgozást is. A másik elképzelés, hogy a Mura menti tájakat a hazai és a külföldi turizmus számára is kiaknázhatóvá tegyék - fogalmazott Cseresnyés Péter.

Fotó: Kovács Zoltán

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a 470 milliós Mura menti projekt részleteiről elmondta: a több mint 1900 hektáros, hat települést érintő tájvédelmi körzetben mintegy 200 millió forintból alakítanak ki egy új gazdálkodási központot. Ide szürkemarhákat telepítenek, amelyeket az ártérben legeltetnek, de a tartásukhoz szükséges istállókat, kiegészítő létesítményeket is megépítik, továbbá a szükséges eszközöket is beszerzik.

A térségben mintegy 200 hektár legelőterületet használnak majd, helyreállítva ezzel az évszázados legeltetés hagyományát, de további 50 hektáron gondoskodnak az elgyomosodott cserjés területek megtisztításáról. A szükséges gépek megvásárlására további 200 millió forintot fordítanak. A projekt részeként másfél kilométeres, ártéri erdőket és a folyópartot érintő tanösvényt is létrehoznak, illetve tervezik a holtágak rehabilitációját is - részletezte a nemzeti park igazgatója.

(FM Sajtóiroda)