Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye falugondnokságot működtető településeinek polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői, falu- és tanyagondnokai találkoztak 2018. április 26-án Ballószögön, a Faluházban.

Ballószög néhány kilométerre fekszik Bács-Kiskun megye székhelyétől, Kecskeméttől. Csendes, nyugodt, tetszetős kistelepülés. Sokan a nagyvárosba járnak be dolgozni, de ennek ellenére minden fontos intézmény és szolgáltatás megtalálható a községben. Elsőként Somogyi Lajos polgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd a tanyagondnoki szolgálatról mondott néhány lelkesítő gondolatot. Számára is egyértelmű, hogy embert próbáló feladatot vállalnak a munkatársai, akik tettre készségről és széles látókörükről egyaránt tanúbizonyságot tesznek napról napra.

A település első embere visszatekintett a múltba, Ballószög történetéről mesélt. Az első írásos emlékek a 14. századból származnak. A török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett a terület, a lakosság Kecskemétre menekült. Sokáig pusztaság állt a helyén, az 1880-as években kezdték el a futóhomok megállítását, szőlőt, erdőt telepítettek. Ebben a misszióban Svájcból a környékre (Helvéciára) települő Wéber Ede fia, Wéber Aladár jeleskedett. Az ő nevéhez fűződik a ballószögi gyümölcskultúra és üvegházi zöldségtermesztés meghonosítása. A települést főleg cselédek, kapások, iparosok lakták. A helység ütemes fejlődésnek indult, kiépült a vasút, lett posta, iskola, templom. Ballószög 1911. január elején 3500 hektáron terült el, lakossága folyamatosan emelkedik. A legutóbbi adatok szerint most 3698 lelket számlálnak, az utóbbi hat év alatt 1500-zal nőtt a létszám.

Ballószögön 260 vállalkozás van, évi 19 millió forint iparűzési adót fizetnek be. A mezőgazdasággal foglalkozók főleg kis- és középbirtokokon tevékenykednek. Egyre jelentősebb a turizmus és gasztronómia. Tizenhat civil szervezet működik a faluban, a polgárőrségtől kezdve a hagyományőrzőkön, lovasokon át a környezetvédőkig sokféle területet képviselnek.

Az önkormányzati fejlesztések sokasága közül kiemelkedik a közvilágítás, az ivóvíz modernizálása, a játszótér létesítése, a térfigyelőkamera-rendszer kiépítése.

Ezt követően bemutatkozott a két helyi tanyagondnok. Boros Attila hentesként, sőt vőfélyként is ismert a környéken. Tanyagondnoki szolgálatát három éve végzi. Őszinte vallomást tett: amikor annak idején elődjét, Cseh Imre bácsit látta a faluban közlekedni, nem gondolta volna, hogy hozzá hasonlóan neki is mennyire szerteágazó feladatokkal kell majd megbirkóznia. A kisbusszal napi 80-100 kilométert tesz meg, mindig más az úti cél. Gyakran segít a közlekedésben a védőnőnek, hiszen az újszülöttek közt külterületen élők is vannak, s ha nem tud kerékpárral nekivágni a határnak, a tanyagondnoki autót veszi igénybe. Mivel a faluban megszűnt a mezőőri munka, így a határban észlelt történésekről, úgymond jelzőrendszeri formában a tanyagondnok számol be a szolgálatot teljesítő rendőrnek vagy polgárőrnek. Boros Attila azt is kiemelte, hogy szinte baráti viszony van a település vezetői és tanyagondnokai között. Ugyanezt mondhatják el a környező falvakra vonatkoztatva, például a helvéciaiakkal évek óta segítik egymás munkáját, nincs olyan helyi rendezvény, ahol a másik fél ne venne részt. Krausz Gábor nem az alföldi homokvidéken született, hanem a Börzsönyben, Diósjenőn. Kecskemétre jött tanulni a piaristákhoz, aztán elvégezte az egri főiskolát. Pályafutását a „hírös városban” kezdte, majd a közeli Ballószögre került. Ennek már 22 éve. Több mint két évtizede a Faluház alapítványának ügyvezetője, úgy is mondhatnánk, a település mindenese, egyebek közt ő irányítja és felügyeli a közmunka programban részt vevők tevékenységét. Nem kis rábeszélésre, de elvállalta a tanyagondnokságot is, a májusi vizsgák letétele után a második körzetben kezdi majd meg misszióját. Elárulta, hogy nem bánta meg a döntését. Nagyon sokat jelentenek számára a megható pillanatok, amikor például azt látja, hogy az idős embereknek rajtuk kívül nincs más támaszuk és hálásak minden kedves szóért. Egy magányos néni kutyája már akkor elindul felé, amikor meghallja az autómotor zúgását a dűlőutakon. Magával viszi a mosolygó arcokat, vagy a néha látott könnyeket. A tanyagondnok segítő személy – ezt bizton állítja Krausz Gábor. Sosem nézi a munkaidő végét, a legkülönlegesebb kéréseket is teljesíti.

Ballószög sok helyi értékkel büszkélkedhet, a Faluházban éppen látható volt ezekről egy kiállítás. A találkozó résztvevői pedig érkezésükkor megkóstolhatták a híres hungarikumot, a kecskeméti „ballószögi” barackpálinkát, majd később előadást is hallhattak a pálinka történetéről. Ugyanis Hajagos Csaba történész, a kecskeméti Katona József Múzeum történeti-néprajzi gyűjteményének vezetője Mi is az „aranyhomoki nyakolaj”? címmel sok-sok érdekességet felsorakoztatott a múltból.

Lantos Gergely, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Tanyafejlesztési Program 2018-as aktualitásait és menetét osztotta meg a hallgatósággal. Május végéig írják ki a pályázatokat, egy hónap áll rendelkezésre a benyújtásukra, szeptember-októberben lesz az elbírálás, november-decemberben pedig a szerződéskötés. További információkat a hamarosan induló új kormányzati honlapon is be lehet majd szerezni. A minisztérium külön együttműködést kíván kötni a tanyagondnoki szervezetekkel.

A délutáni program a faluközponthoz közeli Melegedőn zajlott. A zöld füves oázis közepén nádtetős épület áll, előtte fából faragott „betyárfej”, hátul ikerkemence. A lovaskarám sejteti, itt lovasbemutatókat is szoktak tartani. Erről a tanyagondnoki találkozó résztvevői sem maradtak le, tartalmas műsorfolyamot láthattak a csikósok és a parancsaiknak engedelmeskedő lovak jóvoltából.

Forrás: Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete